Amit tudni érdemes a készházakról

A készház elnevezés az elkészítésének technikájára utal. Az épület külső falelemeit, válaszfalait, tetőelemeit az időjárástól függetlenül a gyártó cég telephelyén legyártják, és az építkezés helyszínére szállítva az előre elkészített alapra felállítják.

Hazánkban egyre népszerűbb a kanadai típusú házépítés, de a sok tévhit miatt még mindig nagy a bizalmatlanság a módszer iránt.
A skandináv országokban, Észak Németországban, Ausztriában, Erdélyben valamint Észak-Amerikában nagy hagyománya van készházépítésnek. Ennek fő oka, egyrészt, hogy a zord időjárási viszonyok miatt szükségszerűvé vált egy gyors, megbízható, időjárástól független, precíz házépítési technikának a bevezetése. Másrészt, kivitelezése sokkal gyorsabb és egyszerűbb, mint a hagyományos tégla épületeké.

„Gyors és olcsó”, mondják a készházakról. Mindez azt sugallja, hogy ez a minőség rovására megy. Erről szó sincs. A gyorsaság az építési technológiának köszönhető. Ebből adódóan az építtetőt, építkezés közben, nem sújtja nagymértékben a folyamatos építőanyag árak emelkedése.

Ne feledkezzünk meg a környezetünkről sem. A faszerkezet előállítása kevesebb károsanyag kibocsátással és energiafelhasználással jár, mint az acél- vagy alumínium-szerkezeté, a vasbetoné vagy tégláé.

Vajon mi lehet az oka, hogy egyre többen döntenek a készházak mellett? Mi lehet a különbség az általunk épített házak és a hagyományos tégla házak között?

Természetes: A fa, mint építőanyag, kiváló tulajdonságokkal bír: rugalmas, könnyű fajsúlyú, egyszerűen vágható-szabható megfelelő méretre, könnyen összeszerelhető– szegezhető, csavarozható, ragasztható, természetes eredetű

Helytakarékos: A falak - nem hátrányos értelemben - általában vékonyabbak, mint más építési módnál, ezért pl. egy 10 x 10 m-es alapra a kb. 30 cm-es könnyűszerkezetes fal egy kb. 40 cm-es, egyéb technikával épített falhoz képest kevesebb helyet foglal az alapból. 8-10 m 2-t nyerünk.

Tartós: A készházak Észak-Európában, Romániában, Észak-Amerikában nagy múlttal rendelkeznek. Évtizedek óta viselik a zord időjárás minden viszontagságát. Az előírt fakezelési munkák elvégzése után gyakorlatilag e házak időtállósága korlátlan.

Kivitelezés: Az építése nem idojárásfüggő. A belső kialakításában mindaz megvalósítható, ami a hagyományos házaknál. A fa alapanyag bármilyen más anyaggal, technológiával kombinálható.

Terhelhetoség: Önhordó szerkezetének köszönhetően statikailag erős. A függőleges oszlopoknak és az egymáshoz csapolással kapcsolódó elemeknek köszönhetően a faszerkezet teherbíró képessége nagyságrendekkel meghaladja a kőházét. Ezt igazolja, hogy földrengésveszélyes területeken, pl. Észak-Amerikában többnyire faházat építenek.

Tűzveszélyesség: A megfelelő égéskésleltető és lángmentesítő anyagok használata mellett a faház tűzvédelmi besorolása alig rosszabb a kőépületekénél.

Gépészeti munkák: A gipszkarton nagyon jótékonyan járul hozzá a komfortérzethez. Ha később rájövünk, hogy átépítenénk a belső teret, az igényeknek megfelelő gépészeti igazításoknál gyorsan és kulturáltan lehet elvégezni az átalakításokat.

Pára: Szinten tartja a páratartalmat. A gipszkarton a túl magas páratartalom mellett elnyeli a nedvességet, a száraz fűtéses időszakban ugyanezt a nedvességet visszapárologtatja.

Hőérzet: A faházak hőszigetelő képessége a hagyományosan falazott épület szerkezetének kétszerese is lehet. Nem csak a téli körülmények között kell a falaknak a meleget benntartani, de a meleg nyári napokon is képesek megvédeni a belső teret a tűző napmelegtől. Ezt a kőzetgyapot biztosítja.

A kőzetgyapot természetes eredetű anyag, bazaltból készül, különböző sűrűségű és vastagságú lapok vagy szőnyeg formájában. Jó hő- és hangszigetelő, nem éghető, idővel állaga és tulajdonságai nem változnak. A kőzetgyapottal a szerkezet belső oldalán egy párazáró fólia határolja, ami megakadályozza a külső-belső hőmérsékletkülönbség által keletkező pára behatolását és a mozgó levegő beáramlását. A külső oldalon maradó keskeny légrés lehetővé teszi a pára kiszáradását.